Cserkészek, Fradi és Fekete György – kinek jut a rendkívüli tartalékból?

Szinte nem múlik el hét, hogy ne költene a kormány a rendkívüli tartalékból: legutóbb az augusztus 1-jei kormányülés osztott szét újabb 15 milliárdot. Ezzel az Orbán-kabinet elköltötte a tartalék bő felét, összesen 53 milliárd forintot. Csakhogy az eddigi több tucat tételből egyetlen valóban rendkívüli sem volt.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

*****

Az eddigi döntések alapján leginkább olyan kiadások ezek, amelyek vagy valamilyen rosszul leplezett kormányzati ügyetlenkedés miatt váltak szükségessé – mint például a tankönyvterjesztés államosításának keretében az egyetlen nyertes, a Könyvtárellátó megtámogatása 350 millió forinttal –, vagy nyilvánvaló közvetlen ideológiai/politikai szempontú kifizetések. Ez utóbbiaknak elsősorban a történelmi egyházak, illetve különböző sportegyesületek és társadalmi szervezetek a kedvezményezettjei: cserkészcsapatoktól a Fradin át Fekete Györgyig tart a lista.

Tervek és források

Az első csoport, azaz a rosszul tervezett kormányzati nagyprojektek pótfinanszírozásának jellegzetes darabja a mostani kormánydöntésben a pénztárgép-cserére/átállításra átcsoportosított 13,5 milliárd forint.  A tavaly év végén elfogadott költségvetés már 95 milliárdos többletbevétellel számolt a pénztárgépeknek a NAV-hoz történő bekötéséből – ezt Matolcsy György a tavaly őszi 400 milliárdos megszorító csomag egyik elemeként jelentette be. A rendszernek az eredeti koncepció szerint május elsejétől működnie kellett volna. Most úgy néz ki, jó esetben szeptember elején indulhat a pénztárgépek online felügyelete, bár a projekt állása szerint ez is erősen kétséges. Hogy a 13,5 milliárd többletköltség miből jött össze, azt nem taglalja a kormányhatározat, de tény, hogy az egyik legnagyobb beszállító, a RacioNet Zrt. kikerülhette az árakat leszorító közbeszerzést – a több milliárdnyi megrendelést szerző cégben nemrég még tulajdonos volt a Közgép.

Ebbe a csoportba tartozik az elektronikus útdíj-rendszer finanszírozása is – a tavaly május óta zajló, botrányos és máig sem tisztázott fordulatokkal tarkított projektbe idén júniusban még hatmilliárdot bele kellett tenni. Természetesen ez is a rendkívüli tartalékból ment. Akárcsak mostani kormánydöntéssel a Vigadó rekonstrukciójára szánt további – rendkívüli – 790 millió.

Hasonló módon zajlik a kormányablakok 2011 őszén eldöntött kiépítése. Erre a feladatra – egy áprilisi kormányhatározat alapján – 3,7 milliárdot kellett fordítani a rendkívüli tartalékból. A KiMitTud portálon keresztül közérdekűadat-igénylésben kikértük a határozat döntés-előkészítő anyagait: azt akartuk megtudni, milyen váratlan körülmény merült föl, ami miatt a rendkívüli tartalékból kellett megoldani a projekt finanszírozását.  A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által rendelkezésünkre bocsájtott kormány-előterjesztésből kiderül, hogy a kabinet alig néhány hónappal a program bejelentése után, már február elején tisztában volt azzal, hogy problémák lesznek a finanszírozással. A projekt költségeit eredetileg kizárólag uniós forrásokból tervezték fedezni. Csakhogy a legnagyobb, közel 8 milliárdos tételt, a kormányablakok „fizikai megvalósítását”, a kormány által tervezett formában – a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) részeként – az EU Bizottságának képviselője nem tartotta támogathatónak, „(…) az alternatív források biztosításával kapcsolatos egyeztetések pedig nem vezettek eredményre” – írja a rendkívüli tartalék felhasználására vonatkozó előterjesztés. (Információink szerint nem sikerült meggyőzni az unió képviselőjét, hogy az egyértelműen a központi közigazgatást érintő projektet a regionális fejlesztésekre szánt forrásokból finanszírozzák.) Ha viszont a projektnek ez az eleme nem valósul meg határidőre, akkor az összes többi elem uniós finanszírozása is veszélybe kerül. Az uniós forrás híján maradt a költségvetési tartalék.

Csak egy kis önrészt

Szerencsére a kormányablak azóta jól teljesít – ahogy Navracsics Tibor miniszter a nyár eleji kihelyezett kormányülésen beszámolt erről. Legalábbis az a kettő, amelyik eddig megvalósult a megyében.

Maga az ülés más szempontból is rendkívül tanulságos volt: többek közt az is kiderül az ott készült felvételről, miképp lehet szert tenni néhány tíz-/százmillióra a rendkívüli tartalékból. (Ha csak a sportot nézzük: legutóbb, úgy egy hónapja, Tállai államtitkár kedvenc focicsapata kapott innét váratlanul 400 milliót.) Fertődön ez a következőképp zajlott: miután a résztvevők beszámoltak a szakterületükön tapasztalható haladásról és a felmerülő kisebb, de orvosolható problémákról, a miniszterelnök megkérdezte az egyik körzeti képviselőt a dolgok állásáról. A mosonmagyaróvári képviselő elmondta, hogy az ő városuk csak egyet szeretne: egy kisebb sportcsarnokot úgy nyolcszáz millióért, persze TAO-ból, és az önrészhez kérnének segítséget a miniszterelnök úrtól. „Mondd meg a mosonmagyaróváriaknak, hogy meg fogjuk építeni a csarnokot.” – üzent a kormányfő, és hozzátette, nemcsak ezt, de még nyolc másikat is, mert a sportcsarnok-építés a kormány településfejlesztési koncepciójának mintegy a gerince. A TAO, a miniszterelnök minapi nyilatkozata szerint egyébként nem közpénz („Ebben nincsen egyetlen fillér közpénz sem” – mondta a 3 milliárd forint TAO-pénzzel kistafírozott felcsúti projektről). Tehát csak az önrészt kell összeszedni, arra meg ott a rendkívüli tartalék. A Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia is épp a mostani döntéssel kapott 50 milliót „céljainak támogatásához” – hogy betűhíven idézzük a kormányhatározatot.

Kérjetek és adatik

A rendkívüli kiadások másik nagy támogatott csoportját a történelmi egyházak és a körülöttük lévő civilek, illetve a kormány által létrehozott társadalmi szervezetek alkotják. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet például úgy kapott 400 milliót a rendkívüli tartalékból, hogy az intézményből eddig kizárólag Bíró Zoltán állt fel. A mostani körben pedig a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) jutott 297 millió. Hogy a cserkészeknek miért kellett váratlanul százötven millió – ötven a hazaiaknak és száz a határon túliaknak –, azt nem tudjuk.

Mint ahogy azt sem, miért kell teljes kormányülésnek döntenie olyan csekély volumenű tételekről, mint a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny előkészítésre szánt 30,2 millió, vagy a majdani Milánói Világkiállítás kommunikációs feladataira szánt 30 millió.

A mostani kormánydöntéssel a Nagyberegi Református Líceum kapott az ott folyó építkezésre 140 milliót – februárban a Kálvin téri református templom és a Kalocsai Főszékesegyház felújítására ment el a tartalékból 500-500 millió. Áprilisban megint a reformátusoknak jutott egy kis pénz: a „debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése érdekében” csoportosított át 1,9 milliárd forintot a kormány. Az összeg nagysága miatt a KiMitTud-on keresztül rákérdeztünk, milyen, a költségvetés tervezésekor előre nem látható tények indokolták a rendkívüli tartalékból történő finanszírozást? (Pláne, hogy ugyanez a határozat a következő három évre ugyanerre a célra további 8 milliárdot (!) irányoz elő). A területért felelős államtitkárság hosszas válaszának két legérdemibb mondata ezzel indokolja a döntést: „Több épületrész vonatkozásában azonnali beavatkozást igénylő műszaki állapotok alakultak ki, melyek miatt a tervezett átalakítási munkákat szükséges megvalósítani. A többlépcsős fejlesztéssel többek között energetikai korszerűsítésekre, modern, a jelenkor igényeinek megfelelő oktatási környezet kialakítására is sor kerül.” A válasz tartalmi érdemén túl – egyszerre több épületben is váratlan vészhelyzet állt elő, ezért kell infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozni a rendkívüli tartalékból –, külön figyelemre méltó, hogy láthatólag nem készült komolyan vehető döntés-előkészítő anyag. Az államtitkárság ugyanis nem a kért dokumentumokat küldte meg az adatkérésre, hanem egy saját maga által írt szöveges válasszal próbálkozott: alappal feltételezhetjük, hogy a 2+8 milliárd elköltéséről határozó kormánydöntést semmilyen írásos dokumentum nem alapozta meg. Ugyanezt tapasztalhattuk a kormányablak-projektről szóló döntésnél: nincs semmilyen írásos döntés-előkészítő anyag, csak maga az előterjesztés.

Kórház vs. stadion

Könnyen veszélybe kerülhet azonban az eddigi – amúgy az előző kormányoktól sem idegen – finanszírozási gyakorlat: a múlt héten például a Kórházszövetség elnöke jelentette be, hogy nyár végére kritikus helyzet alakulhat ki a kórházakban. Az intézmények ugyanis 55 milliárd forintnyi lejárt tartozást tologatnak maguk előtt, és a beszállítók nem tudnak, vagy nem akarnak tovább hitelezni a magyar államnak. Úgy tűnik, most valóban rendkívüli kormányzati intézkedésre lesz szükség – a tartalékból mindenesetre még megvan 47 milliárd.

A kormány tegnapi ülésén újabb sportcélú támogatásokról döntött: az 1526/2013. számú határozat alapján a Nemzeti Sportközpontok támogatására 2 793 milliót, a „Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása, valamint sportszövetségek adósságrendezésére” 5 656 milliót csoportosított át a rendkívüli tartalékból. Ez – két kisebb, százmilliós tétellel együtt – összesen 8 695 millió forint. Január 30-án a Fradi-stadion építésére 6,9 milliárdot, július 11-én a Nemzeti Olimpiai Központ beruházáshoz kapcsolódóan 586 milliót, a Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. fejlesztésére 400 milliót csoportosított át a kabinet. Vagyis a rendkívüli költségvetési tartalék egyhatoda, bő 16,5 milliárd forint ment el eddig az élsport támogatására.

Becker András